A rendszerhasználati díjak fizetésének rendjét a Felhasználó, a Kereskedő és a területileg illetékes Elosztói Engedélyes megállapodása tartalmazza. Abban az esetben, ha a Felhasználó nem szerződik másképp, a területileg illetékes Elosztói Engedélyes közvetlenül a Felhasználó részére számlázza ki a rendszerhasználati díjat. Lehetőség van arra is, hogy a Kereskedő fizesse meg a rendszerhasználati díjat az Elosztói Engedélyes részére. Ilyenkor a rendszerhasználati díjakat a Kereskedő úgynevezett összevont (integrált) számlában, a villamosenergia-díjjal együtt számlázza tovább a Felhasználó felé.

Versenypiacon a profil elszámolású felhasználási hely havi számlája a Mértékadó Éves Fogyasztás (MÉF) 1/12-ed részét tartalmazza. Elszámoló számla csak a területileg illetékes Elosztói Engedélyes által elvégzett leolvasás után készül. Bizonyos esetekben, mint például a kereskedőváltás, szükség lehet az aktuális óraállás rögzítésére, ekkor azonban az Elosztói Engedélyes veszi fel a kapcsolatot a Felhasználóval.
Idősoros elszámolású felhasználó esetén a havi számlát az összegzett, távméréssel leolvasott fogyasztása alapján állítják ki, tehát a diktálás a havi számlákban nem módosít semmit, ezért a kereskedőváltást kivéve nincs rá szükség.

Profil elszámolású felhasználóknál a területileg illetékes Elosztói Engedélyes által minden esetben éves leolvasás történik. Idősoros elszámolású felhasználóknál a mérőberendezésben tárolt, negyedórás bontású adatokat naponta küldi meg az Elosztói Engedélyes.

A profil elszámolású ügyfelek alapesetben egy évben 12 számlát és 1 elszámoló számlát kapnak. A havi számlák kiállításának alapja a Mértékadó Éves Fogyasztás (MÉF) – a Felhasználó adott évre vonatkozó villamosenergia-fogyasztásának becsült összege -, amelyet a területileg illetékes Elosztói Engedélyes állapít meg a megelőző évi fogyasztás figyelembe vételével. Havonként a MÉF 1/12-ed része kerül kiszámlázásra. A törvény szerint az Elosztói Engedélyes minden évben köteles úgynevezett ellenőrző mérést (leolvasást) végezni, ez szolgáltat kiindulási pontot a mennyiségi eltérés megállapítására. A szerződéses időszak elszámolása az Elosztói Engedélyes által leolvasott érték alapján történik. Ez alapján készül az elszámoló számla, amely a havi számlákon már kiszámlázott díj, és az egész éves tényleges fogyasztás díjának a különbsége.

A hálózat üzemeltetése, karbantartása és a hiba elhárítása a területileg illetékes Elosztói Engedélyes kötelessége, ezért  ilyen esetekben a területileg illetékes Elosztói Engedélyeshez kell fordulni.

Igen. A területileg illetékes Elosztói Engedélyesnél kell az igényt bejelenteni. Ebben az esetben a távmérés kiépítésének teljes költsége, beleértve a mérőberendezést is a Felhasználót terheli.

A mérő leolvasásért a területileg illetékes Elosztói Engedélyes a felelős.

A felhasználók profilcsoportba történő sorolása az Elosztói Engedélyesek feladata.

Kereskedőváltáskor a régi és az új Kereskedő, valamint a Felhasználó is kezdeményezheti a fogyasztásmérő leolvasását. A tényleges leolvasást a területileg illetékes Elosztói Engedélyes végzi, de minden esetben az állja a felmerülő költségeket, aki megrendelte a leolvasást. Ez alól kivétel, ha az egyetemes szolgáltatásból lép ki a Felhasználó, mert ilyenkor a területileg illetékes Elosztói Engedélyes köteles leolvasni a fogyasztásmérőt.

A kisfeszültségen, 3x63 Amper névleges csatlakozási teljesítmény felett a Felhasználó köteles versenypiaci kereskedőt választani, számára ez az egyetlen lehetőség.

A Kereskedőtől a villamosenergia-fogyasztásról, valamint a területileg illetékes Elosztói Engedélyestől a rendszerhasználati díjakról. Összevont számlázás esetén, külön megállapodás alapján a Kereskedő által a Felhasználónak küldött számla tartalmazza a rendszerhasználati díjakat is. Ebben az esetben a rendszerhasználati díjakra vonatkozó számlát a Kereskedő közvetlenül fizeti meg az Elosztói Engedélyes részére.

Alapesetben a Kereskedőtől a villamos energia fogyasztásról, és az Elosztói Engedélyestől a rendszerhasználati díjakról. De lehetőség van összevont számlázásra is, ha a Fogyasztó megbízza azzal a Kereskedőt. Ekkor a Kereskedő által megküldött számla tartalmazza a rendszerhasználati díjakat is, amelyet a Kereskedő fizet meg közvetlenül az Elosztói Engedélyesnek.

• Minden lakossági felhasználó
• Kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3x63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű nem-lakossági felhasználók
• Külön jogszabály szerinti költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézményeik
• Helyi önkormányzatok és a közfeladatot ellátó költségvetési intézményeik
• Közfeladatot ellátó egyházi jogi személyek
• Közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények

Igen, az Elosztói Engedélyessel két szerződést szükséges kötni. Az egyik a Hálózati Csatlakozási Szerződés a másik a Hálózathasználati Szerződés.

A Hálózathasználati Szerződés a területileg illetékes Elosztói Engedélyes és a Felhasználó között jön létre. A szerződés tárgya a fogyasztási hely bekapcsolása, a villamos teljesítmény folyamatos biztosítása, valamint a fogyasztásmérő berendezés kialakítása, felszerelése, üzembe helyezése és folyamatos leolvasása. A szerződés tartalmazza a Felhasználó, az Elosztói Engedélyes és a felhasználási hely jellemző adatait. Részletesen rögzítésre kerül benne a szerződött (lekötött) teljesítmény, a hálózathasználati tarifa és az elszámolás módja (idősoros vagy profilos).

A Hálózati Csatlakozási Szerződést a felhasználó és a területileg illetékes Elosztói Engedélyes között jön létre. A szerződés az alábbi főbb pontokat rögzíti: a felhasználási hely jellemző adatai, hálózatra történő kapcsolódás műszaki módja és feltételei, tulajdoni határ, a csatlakozási pontok darabszáma, csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény, valamint a fogyasztásmérő(k) adatai. Abban az esetben, ha új bekapcsolás történik (új felhasználó) vagy a meglévő felhasználó a rendelkezésére álló teljesítményt szeretné növelni, akkor ez a szerződés tartalmazza a csatlakozás létesítésének, illetve a pénzügyi kondíciókat is magában foglaló megvalósítás feltételeit is.

A Mérlegkör Tagsági Szerződés a Felhasználó és a Mérlegkör-felelős között jön létre. A kiegyenlítő energia elszámolás és menetrendadás esetén a bejelentés szabályait és feltételeit tartalmazza.

A Felhasználónak értesítenie kell a területileg illetékes Elosztói Engedélyest, aki köteles a mérőberendezést felszerelni, a meglévő, hibás készüléket megvizsgálni és a hiba elhárításról gondoskodni

A szakaszosan üzemeltetett - a vezérelt áramkörre fixen csatlakoztatott - berendezések (pl. bojler, hőtárolós kályha) által elfogyasztott villamos energia.

A versenypiac kifejezett előnye, hogy a Felhasználók az adott feltételek és árak alapján választhatnak a piacon lévő Kereskedők ajánlatai közül. Ezáltal a kiválasztott Kereskedő és a Felhasználó között egyedi megállapodás jön létre, amely jellemzően határozott időtartamra szól.

Abban az esetben, ha a felhasználási helyen a csatlakozási teljesítmény értéke 3x80 Amper vagy ezt az értéket meghaladja, akkor az idősoros elszámoláshoz távleolvasásra alkalmas fogyasztásmérő készüléket kell felszerelni. Ez alatt is választható az idősoros elszámolás, de nem kötelező.

Általában egy évre (12 hónap) szólnak a szerződések, de az induló dátum teljesen eltérő lehet.
A szerződéses időszak kezdete és vége a Felhasználó és a Kereskedő megállapodásának tárgyát képezi.

A Felhasználó által, a mérőponton lekötött teljesítmény, amelyet a hálózat üzemeltetője köteles folyamatosan biztosítani. A lekötött teljesítmény értéke a Hálózathasználati Szerződésben kerül rögzítésre, ez alapján történik a rendszerhasználati díj egyik elemének (teljesítmény díj) a kiszámítása.

A villamos energia mérésének pontos helyét jelenti. A mérési pont azonosító a villamos energia Felhasználó részére történő átadási pontjának egyértelmű beazonosíthatóságát szolgálja. Formáját tekintve nemzetközi kódsor. Magyarország valamennyi villamos energia csatlakozási pontjának rendelkeznie kell ezzel az egyedi azonosítóval. Rendkívül fontos a kereskedőváltás szempontjából, ugyanis ez alapján történik az adott csatlakozási pont beazonosítása az informatikai rendszerekben.
A legtöbb esetben a Felhasználó, illetve felhasználási hely egy mérővel rendelkezik. Ha a felhasználási helyen van vezérelt fogyasztó készülék is, vagy több csatlakozási pont, úgy az külön mérőpontot jelent.

Profilos elszámolású felhasználási hely esetén a Kereskedő a Felhasználó számára havi (rész-) és elszámoló számlákat állít ki. A havi számlákon a Mértékadó Éves Fogyasztás (MÉF), a Felhasználó adott évre vonatkozó becsült fogyasztásának 1/12-ed része kerül kiszámlázásra. Az elszámoló számlán a tényleges fogyasztás éves díja és a havi számlákon már kiszámlázott díjak különbözete kerül elszámolásra.

Profil elszámolású felhasználó lehet az, akire az alábbi feltételek teljesülnek:

• Ellátása kisfeszültségű hálózatról történik
• Nem rendelkezik távlehívásra alkalmas fogyasztásmérő készülékkel
• A csatlakozási ponton a névleges csatlakozási teljesítménye 3x80 Amper vagy annál kisebb, vagy közvilágítás és egyéb, a közvilágítási hálózatról ellátott, azzal együtt vezérelt világítás (telefonfülke, közlekedési jelzőtábla, reklámvilágítás, stb.) céljára használ villamos energiát.

A villamosenergia-felhasználóknak az átviteli hálózat és az elosztói hálózat tulajdonosai (Átviteli Rendszerirányító és Elosztói Engedélyesek) valamint a rendszerirányító (MAVIR) részére a hálózathasználatért és a rendszerirányításért, valamint a rendszerszintű szolgáltatásokért díjat kell fizetniük. Ezt a hatóság által meghatározott díjat nevezzük rendszerhasználati díjnak.

A Felhasználónak szerződéskötéskor el kell döntenie, hogy mennyit fog várhatóan fogyasztani (szerződött mennyiség). Ettől a mennyiségtől bizonyos sávban el lehet térni, toleranciasávon belül nincs következmény, tolerancia sávon kívüli esetben pótdíjat kell fizetni. (take or pay = vedd át vagy fizess).

Az elosztóhálózat tulajdonosa. Fejleszti, üzemelteti a közcélú hálózatot, gondoskodik a hibák elhárításáról. A szolgáltatásáért a felhasználók úgynevezett rendszerhasználati díjakat fizetnek, amelyet hatósági rendelet (MEH, Magyar Energia Hivatal) határoz meg.

A 2007. évi LXXXVI. Törvény alapján Magyarországon 2008. január 1-től a villamosenergia-piac valamennyi résztvevője szabadon kiválaszthatja a számára legkedvezőbb villamos energia kereskedőt és köthet vele szerződést a villamos energia fogyasztására.

A lakossági és a kisvállalati felhasználók (3x63 Amper vagy ennél alacsonyabb csatlakozási teljesítmény értéken) érdekeinek védelmében létrehozott ellátási forma. A villamosenergia-ellátást az Egyetemes Szolgáltató biztosítja államilag kontrollált árakon, feltételekkel és szabályokkal. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók szabadon választhatnak, hogy a versenypiacról vagy az Egyetemes Szolgáltatótól vásárolják meg a villamos energiát.

Statisztikai elemzéssel készült, meghatározott időintervallumra vonatkozó fogyasztói villamosteljesítmény-igény típusgörbe (fogyasztói profil).

A villamosenergia-piacnyitás során a jogszabály alkotói az elszámolás fajtája szerint két típusra osztották a felhasználókat: idősoros és profilos elszámolás (link profilelszámolás).
Idősoros elszámolású körbe tartoznak azok a felhasználók, akik csatlakozási teljesítménye kisfeszültségen meghaladja a 3x80 Ampert, vagy közép- és nagyfeszültségen vételeznek és távméréssel szerelt mérőórával rendelkeznek.
Középfeszültségű és nagyfeszültségű fogyasztási hely esetén a teljesítménytől függetlenül idősoros felhasználási helyről beszélünk. Abban az esetben, ha a műszaki feltételek teljesülnek, 3x80 Amper alatt is kérhető az idősoros elszámolás.

Minden egyes felhasználónak valamely kereskedő - egyetemes szolgáltató vagy versenypiaci kereskedő – mérlegkörébe kell tartoznia. A Kereskedő a mérlegkörébe tartozó felhasználók másnapra vonatkozó teljesítmény igénybevételét (fogyasztását) negyedórás bontásban adja meg a Rendszerirányító (MAVIR) részére. Ezt a tájékoztatást hívják menetrendnek. A menetrend és a tényleges igénybevétel (tényfogyasztás) közötti eltérés a kiegyenlítő energia (szabályozási teljesítmény) elszámolásának alapja.
Az MVM Partner átvállalja a menetrend készítés feladatát, a mérlegkör tagságért teljes ellátás alapú szerződés esetén nem számít fel semmilyen díjat.
A Mérlegkör Tagsági Szerződés tartalmazza a Felhasználó és a Mérlegkör-felelős kötelességeit.

Ezen ügyfeleknek a Kereskedő minden hónapban elszámoló számlát állít ki az összegzett havi fogyasztás alapján.

A profil elszámolású felhasználók módosíthatják a Mértékadó Éves Fogyasztás (MÉF) mértékét, amelyet alapesetben a Kereskedő felé kell bejelenteni.

Az átviteli hálózat az Átviteli Rendszerirányító Engedélyes (MAVIR), az elosztó hálózatok pedig a területileg illetékes Elosztói Engedélyesek tulajdonában vannak. Az Elosztói Engedélyesek fejlesztik, üzemeltetik a hálózatokat, gondoskodnak a hibák elhárításáról, gyűjtik és továbbítják a mérési adatokat. A MAVIR, az átviteli hálózat üzemeltetése mellett irányítja Magyar Villamosenergia Rendszert (Rendszerirányító) és rendszerszintű szolgáltatásokat biztosít (pl. kiegyenlítő energia). (link Rendszerirányító).
A felsorolt szolgáltatásokért a felhasználók rendszerhasználati díjakat fizetnek.
A számlázás egyszerűsítése érdekében a rendszerhasználati díjakat egy számlában, az Elosztói Engedélyes részére fizetik a felhasználók, azonban a MAVIR-nak járó részt az Elosztói Engedélyes továbbutalja.

Nem. Az Elosztói Engedélyesek egy-egy adott területen kizárólagos működési joggal rendelkeznek, ezért egy adott fogyasztási hely csak az adott, területileg illetékes Elosztói Engedélyes hálózatához csatlakozhat.

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL (elődje: a MAGYAR BÁNYÁSZATI HIVATAL) Bányakapitányságok (Miskolc, Szolnok, Pécs, Veszprém) Jogelőd: Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség (OBF) MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL (elődje: a MAGYAR MŰSZAKI BIZTONSÁGI HIVATAL) Engedélyezés, ellenőrzés, hatósági bizonyítványok, nyomástartó edények, gázpalackok, nyomásszabályozók, gáztüzelésű berendezések, égők és szerelvények, stb. MAGYAR ENERGIA HIVATAL Engedélyezés, árszabályozás, árelőkészítés, energiainformáció, fogyasztóvédelem, földgázipar, távhő, villamosenergia-ipar, vezetékes PB szolgáltatás

A földgáz elszámolása a jogszabályi előírásoknak megfelelően hőmennyiség alapján történik. •A hőmennyiséget, a szolgáltatott földgáz köbméterben (m3) mért és gáztechnikai normál állapotra átszámított (nyomás és hőmérséklet alapján kalkulált korrekciós tényezővel szorzott) térfogatának (normál köbméter, nm3), a mérési időszakra meghatározott fűtőérték (MJ/ m3) összeszorzásával kell megállapítani. •Az alábbi képletet kell alkalmazni: m3 x térfogat korrekciós tényező x MJ/m3, ahol a: m3 - a gázmérő által mért fogyasztás; térfogat korrekciós tényező: a gáztechnikai normál állapotra történő átszámítás szorzótényezője; MJ/ m3 : a mérési időszakra vonatkozó átlagos fűtőérték. •Példával illusztrálva: amennyiben a gázfogyasztásunk (a gázmérő által mért fogyasztás) 100 m3 volt, akkor annak hőmennyiségre történő átszámítása: 1,0173-as térfogat korrekciós tényező, 34,23 MJ/ m3 fűtőérték, esetében 100 m3 x 1,0173 x 34,23 MJ/m3 = 3482 MJ.

A Felhasználó a Földgázkereskedővel megkötött határozott idejű szerződése lejártakor, vagy a szerződés felmondása esetén a szerződésben foglalt felmondási feltételeknek megfelelő időpontban lesz jogosult kereskedőváltásra. A határozott idejű szerződés lejárta előtt 30 nappal a Felhasználó köteles értesíteni a régi Kereskedőt arról, hogy a szerződés lejáratát követő időszakban melyik kereskedő fogja ellátni. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a Felhasználó megbízása alapján a Földgázkereskedő is eljárhat, akivel a Felhasználó az új Földgáz Adásvételi Szerződést megköti. A korábbi Kereskedő köteles a felmondás kézhezvételétől számított 5 napon belül értesítést küldeni a felmondás visszaigazolásáról, a POD és a szerződés megszűnésének dátumáról, vagy – sikertelen felmondás esetén – a nem teljesített szerződéses feltételekről. Ha a Felhasználó önállóan jár el, köteles az értesítés kézhezvételét követően azt mielőbb eljuttatni az új Kereskedő részére. Az új Kereskedő köteles az érintett Rendszerüzemeltető felé legkésőbb a szerződés megszűnését megelőző 21. napon bejelenteni a kereskedőváltást.

Az illetékes Elosztói Engedélyeshez kell fordulni. E célból mindegyikük üzemeltet hibabejelentő csatornát, melyeket a következő elérhetőségeken érhetnek el: Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.9027 Győr, Puskás T. u. 37.Tel.: 40/820-005 Tel.: 80/820-141 vagy 80/440-141MAGÁZ Magyar Gázszolgáltató Kft.8800 Nagykanizsa, Csengery út 9.Tel.: 40/200-752 Tel.: 40/200-752FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.1081, Budapest, II. János Pál pápa tér 20. Tel.: 1/477-1333Tel.: 1/477-1333E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.7626 Pécs, Búza tér 8/aTel.: 40/220-022 Tel.: 80/424-242E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt.8800 Nagykanizsa, Zrínyi u. 32. Tel.: 40/444-000Tel.: 80/301-301TIGÁZ-DSO Kft.2100 Gödöllő, Kenyérgyári út 2. Tel.: 40/333-338Tel.: 80/300-300OERG Kft.3601 Ózd, Gyár út 1.Tel.: 48/574-395Tel.: 30/438-2172

A mérőt az Elosztói Engedélyes vagy az általa ezzel megbízott cég olvassa le.

Az Elosztói Engedélyes határozza meg.

Amennyiben a Felhasználó, a régi és az új Kereskedő nem állapodik meg a kereskedőváltáskor érvényes mérőállásról, az Elosztói Engedélyes leolvassa a mérőket. A leolvasási költség ez esetben az új Kereskedőt terheli.

Bármely felhasználó részére lehetséges a lakosságitól a legnagyobb üzemekig, de a versenypiacra lépés döntése az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók körében (20m3/h névleges (össz)teljesítmény felett) nem választható, hanem az egyetlen lehetőség.

A Felhasználó részére a Kereskedő állítja ki a számlát a földgáz fogyasztásról és a kapcsolódó rendszerhasználati díjakról

Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a lakossági felhasználó és a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó.

A Felhasználónak rendelkeznie kell az Elosztói Engedélyessel kötött Elosztóhálózat-használati Szerződéssel, és a Kereskedővel kötött Földgáz Adásvételi Szerződéssel ahhoz, hogy az ellátása biztosított legyen. Azonban a rendszerhasználati díjak elszámolása a kapacitás-lekötési szerződés alapján történik, melyet jellemzően a Kereskedő köt az Elosztói Engedélyessel.

A rendszerhasználati díj a földgázszállítás, -elosztás, -tárolás költségeit fedezi. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (GET) értelmében a földgázszállítási, -elosztási, -tárolási tevékenység díja hatóságilag szabályozott, mely díjat a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 31/2009. (VI.25.) KHEM rendelet és módosításai szabályoznak. A szállítási, elosztási, illetve tárolási szerződéseket – kivéve a Felhasználó ellenkező irányú igénye esetén – a Kereskedő köti meg a Rendszerüzemeltetőkkel. A Felhasználó a Földgázkereskedője számára fizeti meg a rendszerhasználati díjakat a Földgáz Adásvételi Szerződésben leírtak alapján.

A szállítási Rendszerüzemeltető vagy Földgázelosztó és a leendő Felhasználó között létrejött szerződés, amely biztosítja a felhasználók rendszerhez való csatlakozási jogát, a vásárolt kapacitás mértékét, valamint rögzíti a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit.

Az adott felhasználó, adott telephelyére legyen megkötve a Hálózati Csatlakozási Szerződés és rendelkezzen Földgáz Adásvételi Szerződéssel.

Például: Amennyiben a felmondás benyújtásakor nem teljesül valamely szerződéses feltétel, például lejárt tartozás. Ez esetben köteles a korábbi Kereskedő határidőt biztosítani a szerződéses feltételek teljesítése érdekében. •Amennyiben a szerződés felmondása nem határidőben vagy nem a szerződésnek megfelelően történik. •Amennyiben az Elosztói Engedélyesek nem kerültek értesítésre legalább 21 nappal korábban a kereskedőváltásról.

• A 20 m3/h-nál kisebb gázmérő-teljesítménnyel rendelkező felhasználási helyek: - háztartási felhasználók, - nem-háztartási felhasználók.
• A 20 és 100 m3/h közötti gázmérő-teljesítménnyel rendelkező felhasználási helyek: pl.: kisebb közintézmények (iskolák, önkormányzatok), kisebb ipari termelő egységek.
• A 3131 MJ/h és 17100 MJ/h közötti lekötéssel rendelkező felhasználási helyek: pl.: nagyobb közintézmények, ipari jellegű felhasználók.
• A 17100 MJ/h feletti lekötéssel rendelkező felhasználási helyek: pl.: ipari jellegű fogyasztók, mezőgazdasági felhasználók (szárítók).

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL (elődje: a MAGYAR BÁNYÁSZATI HIVATAL) Bányakapitányságok (Miskolc, Szolnok, Pécs, Veszprém) Jogelőd: Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség (OBF) MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL (elődje: a MAGYAR MŰSZAKI BIZTONSÁGI HIVATAL) Engedélyezés, ellenőrzés, hatósági bizonyítványok nyomástartó edények, gázpalackok, nyomásszabályozók, gáztüzelésű berendezések, égők és szerelvények, stb. MAGYAR ENERGETIKAI ÉS KÖZMŰ-SZABÁLYOZÁSI HIVATAL (MEKH) Engedélyezés, árszabályozás, árelőkészítés, energiainformáció, fogyasztóvédelem, földgázipar, távhő, villamosenergia-ipar, vezetékes PB szolgáltatás

Az Elosztói Engedélyes 20 m3/h alatti névleges teljesítménnyel rendelkező fogyasztók esetében éves leolvasást, míg a 20-100 m3/h közötti névleges (össz)teljesítménnyel rendelkező fogyasztók esetében havi leolvasást végez.

Van lehetőség egy évnél rövidebb időtartamra versenypiaci szerződést kötni, azonban célszerűbb minimum egy éves időszakra tervezni, például a gázévhez illeszteni a szerződéses periódust. Ez lehetőséget ad többek között arra, hogy a szállítói- és elosztói kapacitások lekötése a szerződéses időszakhoz illeszkedjen.

A felhasználási hely egyértelmű azonosítására szolgáló, minden felhasználási helyhez hozzárendelt, 16 karakterből álló egyedi azonosító.

A kapacitásdíjas (legalább 3131 MJ/h lekötött kapacitással rendelkező) felhasználási helyre vonatkozó, a Felhasználó által a következő gáznapra történő fogyasztás becslése.

A Kereskedő és a Felhasználó meghatározott hőmennyiség (GJ) átadás-átvételére köt szerződést egymással, rugalmassági határokkal és átvételi kötelezettség figyelembevételével.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (GET), illetve a GET rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (Vhr.) alapján 2009. július elsejétől teljessé vált a földgázpiac új modelljének bevezetése, melynek keretében mindenki számára adott a lehetőség, hogy szabadon válasszon az Egyetemes Szolgáltatója vagy valamely földgázkereskedő ajánlata között.

Gázév: a tárgyév október 1-jei gáznap kezdetétől a következő év október 1-én reggel 06.00-ig terjedő időszak.

A Kereskedő által a földgázrendszerbe betáplált és vételezett földgázmennyiség különbözetének rendezése az FGSZ Zrt. által. A kiegyensúlyozó földgáz ára a kereskedők által felajánlott és az FGSZ Zrt. által lehívott egyensúlyozó földgáz árak alapján kerül meghatározásra.

Profilos elszámolású Felhasználó lehet az a Felhasználó, akinek a fogyasztási helyén a gázmérők névleges (össz)teljesítménye nem haladja meg a 20 m3/h értéket. Profilos elszámolás alá tartozó fogyasztási hely esetén a területileg illetékes Elosztói Engedélyes sorolja be a Felhasználót a fogyasztási jellegének megfelelő profilba.

A Földgáz Adásvételi Szerződésben egy úgynevezett „Take or Pay” (Vedd át vagy fizess) sáv kerül meghatározásra, amelyen belül szankciómentesen változhat a Felhasználó fogyasztásnak a mértéke, a szerződésben megadott időszak(ok)ban. A sávon kívüli fogyasztás pótdíj vagy felár szankciót von maga után.

A földgáz versenypiacon a felhasználók, a piaci kereslet-kínálatnak, valamint a kereskedők és a felhasználók között létrejött földgáz adásvételi megállapodásoknak megfelelően tudnak földgázt vételezni. Az egyetemes szolgáltatással szemben, itt nincs hatóságilag előírt földgázár.

A 2008. évi XL. Törvény rendelkezéseinek értelmében 2009. július 1-től a közüzemi szolgáltatás helyébe az egyetemes szolgáltatás lépett. Egyetemes szolgáltatást a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az Egyetemes Szolgáltatói Engedélyes végez. Az Egyetemes Szolgáltató olyan földgázkereskedő, amely az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztókat - igényük esetén - egyetemes (gáz)szolgáltatással látja el. (2008. évi XL. tv. 32. § (1) bekezdés).

Statisztikai elemzéssel készült, meghatározott fogyasztási jellegre vonatkozó típusgörbe.

• energiapolitika,
• akciótervek,
• szabályzások,
• célok,
• cselekvési tervek,
• energetikai kézikönyv,
• eljárásrendek,
• ügyrendi intézkedések dokumentációi,
• oktatási követelmények és célok,
• EIR fenntartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó folyamatok definiálása és illesztése (folyamatutasítások).

A kötelezettség alapja a 2012/26/EU irányelv és a 2015.évi LVII tv. illetve a 122/2015. (V.26.) vhr. A törvény ide vonatkozó paragrafusai a következők:

• 22. § (1) A nagyvállalat tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni.
• 48. § (1) A nagyvállalatnak a kötelező energetikai auditálást először 2015. december 5-ig kell elvégeztetnie.
• 22. § (2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozásnak nem kell külön tanúsítványt megküldeni a Hivatal részére, amennyiben a nagyvállalat egészére vonatkozó tanúsítvány már megküldésre került.

Az évi 1,5%-os mértékű új energiamegtakarítást országos szinten kell elérni, a kötelezettség teljesítése a Kormányt terheli, nem a nagyvállalatokat. A Kormány a kötelezettségét különböző szakpolitikai intézkedések útján – az energiahatékonyságról szóló törvény 13. § szerint – fogja elérni.

Energetikai auditálásra a nagyvállalatok kötelesek. „Nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás.” „Kis és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás.” A nagyvállalati minőség megállapítása során figyelembe kell venni a partner- vagy kapcsolódó vállalkozásokat a Kkvtv. 5. § (5) - (9) bekezdéseiben foglaltak szerint (független attól, hogy székhelye, telephelye, fióktelepe területileg hol található). 

 

Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt. Nem kell külön tanúsítványt szereznie annak a nagyvállalatnak, amely vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítvány ezen nagyvállalatra is kiterjed. Ha a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítványt a vállalkozáscsoport valamely tagja a Hivatal részére megküldte, a tanúsítványon szereplő további nagyvállalatnak ugyanazt a tanúsítványt már nem kell megküldenie a Hivatal részére. A vállalkozáscsoport azon tagja, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és végsőenergia-fogyasztása nem éri el a vállalkozáscsoport legnagyobb fogyasztású vállalkozása végsőenergia-fogyasztásának 5%-át, nem köteles kötelező energetikai auditálást lefolytatni vagy energiagazdálkodási rendszert működtetni. Nem kell külön energetikai auditálást lefolytatnia annak a nagyvállalatnak, amely egy vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó energetikai audit ezen nagyvállalatra is kiterjed.

ISO 50001 szabvány szerinti menedzsmentrendszer kiépítését bárki végezheti, de a kiépített rendszerről igazolni kell, hogy megfelel a szabványban felállított követelményeknek, ehhez pedig a rendszert tanúsítani szükséges. A tanúsítást pedig már csak akkreditált ISO50001 auditorok végezhetik.

Csökken a fajlagos energiafogyasztás és a fajlagos energiaköltség, valamint biztonságosabb és kiszámíthatóbb lesz az energiaellátás.
Az energiahatékonysági megoldások és az energiafogyasztás csökkentésére irányuló magatartásbeli változások javítják az üzleti teljesítményt.
Az ügyfél vállalat önmaga dönthet az egyes megvalósítandó energetikai célkitűzésekről, és ennek megfelelően tudja tervezni az energetikai beruházásait, így garantálva, hogy csak olyan beruházásokat hajtsanak végre, melyek költsége az ügyfél vállalat számára elfogadhatók, és melyek valóban növelik az energiahatékonyságot.
Megfelel a jelenlegi és a jövőbeni energiahatékonysági céloknak, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos törvényi előírásoknak. A szervezeten belüli energiagazdálkodási politika bevezetése és az energiahatékony gondolkodás beágyazása növeli a munkatársak motiváltságát és elkötelezettségét, elősegíti az innovációt.
Megfelelően kommunikálva emeli a vevőelégedettséget és a vállalat presztízsét.
Versenyelőnyt biztosít a tanúsítvánnyal nem rendelkező versenytársakkal szemben.

• Előzetes helyzetfelmérés (alapállapot-felvétel)
• Részletes feladatterv kidolgozása
• Energetikai intézkedések tervezése, felkészülés a megvalósításra (műszaki fejlesztés, ügyrendi intézkedés)
• Energiairányítási dokumentáció elkészítése
• Oktatás
• Pre-audit (felkészülés a tanúsításra)
• Tanúsítási eljárás lefolytatása

• A vállalati fogyasztó energiaszükségletének meghatározása
• Energiapolitika és célok meghatározása
• Kezdeti helyzetfelmérés (alapállapot-felvétel) az energiafogyasztás szempontjából
• Szükséges folyamatok és felelősségi körök meghatározása
• Az energiacélok elérése érdekében a szükséges erőforrások biztosítása
• Energia-átvilágítási (monitoring) módszerek alkalmazása
• Energiahatékonysági és teljesítménymutatók meghatározása
• Hatékony ellenőrzési rendszer kialakítása
• Az energiahatékonyság folyamatos fejlesztésének nyomon követése

Az ISO 50001 szabványnak megfelelő energiairányítási rendszer üzemeltetése során folyamatosan mérni kell az egyes energiateljesítmény-mutatókat, melyeknek részét képezik az energiafogyasztási adatok, ennek megfelelően a megtakarítás is mérhető.

Egy olyan energiagazdálkodási rendszer követelményeinek a leírása, amelynek bevezetésével az energiaköltségek, az üvegházhatású gázok kibocsátása és az egyéb kapcsolódó környezeti hatások csökkennek, továbbá az energia- és költségmegtakarítások révén növekszik a vállalkozások versenyképessége. A szabványkövetelményeknek való megfelelőség auditálható és harmadik fél által tanúsítható, de alkalmazható egyszerűen önkontrollként is az energiával való gazdálkodás szabályozott, ellenőrzött és dokumentált működtetésére. Az ISO 50001:2012 bevezetése minden szervezet számára ajánlott, mérettől, iparágtól és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Kiemelten ajánlott a magas energiaigényű ágazatokban (autóipar, vegyipar) működő vállalatok esetében, vagy azon szervezeteknél, amelyeket közvetlenül érint az üvegházhatású gázokra vonatkozó törvényi szabályozás.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendszeres ellenőrzéseket végez. Az energiahatékonysági törvény alapján a Hivatal az ellenőrzést követően legfeljebb tízmillió forint bírsággal sújtja azt a nagyvállalatot, amely

• a kötelező energetikai auditálást a Hivatal felhívását követő 90 napon belül sem teljesíti, vagy
• a kötelező energetikai auditálás ellenőrzése során az együttműködési kötelezettségét – az audit Hivatal felé történő megküldési kötelezettséget is beleértve – nem teljesíti.

 

A Törvény 28. Átmeneti Rendelkezések fejezete átmeneti könnyítést biztosít, ugyanis a 48. § (3) szerint a Hivatal 2016. december 31-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt.

A 2015. évi LVII. energiahatékonyságról szóló törvény értelmében a nagyvállalatok négyévente kötelezettek az energetikai audit elvégzésére. Amennyiben egy nagyvállalat már egyszer bevezeti az MSZ EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszert, ez esetben a jövőben ezt többször már nem kell megismételni, azonban négyévente szükséges a tanúsításról szóló dokumentumot bemutatni a Magyar Energetikai és Közmű szabályozási hivatal felé. Az ISO szabványnak megfelelő energiairányítási rendszerre kiadott tanúsítvány három évre érvényes, így legfeljebb háromévente újra kell tanúsítani a kiépített rendszert.

A nagyvállalat az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCVI. törvény 53. §-a (az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22/B. §, 48. § (5)) alapján regisztráció teljesítésére kötelezett, első alkalommal 2016. január 20-áig. A módosító rendelkezés 2015. december 26-ától hatályos.

 

A regisztrációs felület elérési útvonala http://www.mekh.hu/elerheto-a-kotelezo-nagyvallalati-regisztracio-formanyomtatvanya-villamos-energia.

 

Amennyiben a nagyvállalat nem rendelkezik sem energetikai audittal, sem ISO 50001 energiagazdálkodási rendszerrel, úgy a Hivatal a törvény alapján felszólítja a nagyvállalatot az energetikai auditálás 90 napon belül történő elvégeztetésére. A Hivatal a teljesítés elmaradása miatt nem szab ki bírságot 2016. december 31-ig. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 2015. december 26-ától hatályos 22/C. § -a alapján a nagyvállalat köteles a Hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni a tárgyévet megelőző évben megvalósított energiahatékonysági intézkedésekről, a tárgyévet megelőző évi energiafelhasználási adatairól, valamint a tervezett energiahatékonysági intézkedésekről és megvalósulásuk tervezett időpontjáról. Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát és formáját, valamint teljesítésének határidejét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.

A felmentési küszöb szempontjából érintett partner- vagy kapcsolódó vállalkozás akkor jogosult felmentésre az energetikai auditálási kötelezettség alól, ha a vállalatcsoport legnagyobb energiafogyasztású vállalatához képest saját végsőenergia-fogyasztása nem haladja meg az 5%-os arányt. Az érintett partner- vagy kapcsolódó vállalkozásoknak és a vállalatcsoport legnagyobb energiafogyasztású vállalatának nyilatkozatot kell benyújtania a Hivatalnak arra vonatkozóan, hogy fennállnak az 5 %-os felmentési küszöb feltételei (tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatok alapján). Az érintett vállalkozások kötelesek a mentesség fennállását évente felülvizsgálni és az ennek tényét igazoló nyilatkozatot a Hivatal részére benyújtani.

Egy olyan menedzsmentrendszert, melynek célja a vállalat energiahatékonyságának és energiatudatosságának folyamatos és számszerűsíthető mérése, a bevezetett intézkedések hatásainak folyamatos felülvizsgálata, és ennek eredményeként az energiahatékonyság növelése. Az energiagazdálkodási rendszer integrálható már meglévő menedzsmentrendszerekbe (ISO 9001, ISO 14001, stb.). Mivel az ISO 50001:2012 szabvány felépítése nagyon hasonló az ISO 14001 szabvány felépítéséhez és követelményrendszeréhez, így azok a szervezetek, amelyeknél magas színvonalú környezetközpontú irányítási rendszer működik, gyorsan és egyszerűen megfelelhetnek az energiagazdálkodási irányítási rendszer szabványos követelményeinek is.

Energiairányítási rendszer esetében a fentiektől eltérő az eljárás, hiszen ott a vizsgált cégnek vállalásokat szükséges tennie annak érdekében, hogy miben és milyen időtávon szeretne javulni. Ennek megfelelően a tanácsadó partnerrel olyan vállalásokat kell előirányozni, melyek viszonylag könnyen kivitelezhetőek, illetve illeszkednek is a vállalat fejlesztési elképzeléseibe.