- energiapolitika,
- akciótervek,
- szabályzások,
- célok,
- cselekvési tervek,
- energetikai kézikönyv,
- eljárásrendek,
- ügyrendi intézkedések dokumentációi,
- oktatási követelmények és célok,
- EIR fenntartásához, fejlesztéséhez kapcsolódó folyamatok definiálása és illesztése (folyamatutasítások).
A kötelezettség alapja a 2012/26/EU irányelv és a 2015.évi LVII tv. illetve a 122/2015. (V.26.) vhr. A törvény ide vonatkozó paragrafusai a következők:
- 22. § (1) A nagyvállalat tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni.
- 48. § (1) A nagyvállalatnak a kötelező energetikai auditálást először 2015. december 5-ig kell elvégeztetnie.
- 22. § (2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozásnak nem kell külön tanúsítványt megküldeni a Hivatal részére, amennyiben a nagyvállalat egészére vonatkozó tanúsítvány már megküldésre került.
Az évi 1,5%-os mértékű új energiamegtakarítást országos szinten kell elérni, a kötelezettség teljesítése a Kormányt terheli, nem a nagyvállalatokat. A Kormány a kötelezettségét különböző szakpolitikai intézkedések útján – az energiahatékonyságról szóló törvény 13. § szerint – fogja elérni.
Energetikai auditálásra a nagyvállalatok kötelesek. „Nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás.” „Kis és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás.” A nagyvállalati minőség megállapítása során figyelembe kell venni a partner- vagy kapcsolódó vállalkozásokat a Kkvtv. 5. § (5) - (9) bekezdéseiben foglaltak szerint (független attól, hogy székhelye, telephelye, fióktelepe területileg hol található).
ISO 50001 szabvány szerinti menedzsmentrendszer kiépítését bárki végezheti, de a kiépített rendszerről igazolni kell, hogy megfelel a szabványban felállított követelményeknek, ehhez pedig a rendszert tanúsítani szükséges. A tanúsítást pedig már csak akkreditált ISO50001 auditorok végezhetik.
Csökken a fajlagos energiafogyasztás és a fajlagos energiaköltség, valamint biztonságosabb és kiszámíthatóbb lesz az energiaellátás.
Az energiahatékonysági megoldások és az energiafogyasztás csökkentésére irányuló magatartásbeli változások javítják az üzleti teljesítményt.
Az ügyfél vállalat önmaga dönthet az egyes megvalósítandó energetikai célkitűzésekről, és ennek megfelelően tudja tervezni az energetikai beruházásait, így garantálva, hogy csak olyan beruházásokat hajtsanak végre, melyek költsége az ügyfél vállalat számára elfogadhatók, és melyek valóban növelik az energiahatékonyságot.
Megfelel a jelenlegi és a jövőbeni energiahatékonysági céloknak, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos törvényi előírásoknak. A szervezeten belüli energiagazdálkodási politika bevezetése és az energiahatékony gondolkodás beágyazása növeli a munkatársak motiváltságát és elkötelezettségét, elősegíti az innovációt.
Megfelelően kommunikálva emeli a vevőelégedettséget és a vállalat presztízsét.
Versenyelőnyt biztosít a tanúsítvánnyal nem rendelkező versenytársakkal szemben.
- Előzetes helyzetfelmérés (alapállapot-felvétel)
- Részletes feladatterv kidolgozása
- Energetikai intézkedések tervezése, felkészülés a megvalósításra (műszaki fejlesztés, ügyrendi intézkedés)
- Energiairányítási dokumentáció elkészítése
- Oktatás
- Pre-audit (felkészülés a tanúsításra)
- Tanúsítási eljárás lefolytatása
- A vállalati fogyasztó energiaszükségletének meghatározása
- Energiapolitika és célok meghatározása
- Kezdeti helyzetfelmérés (alapállapot-felvétel) az energiafogyasztás szempontjából
- Szükséges folyamatok és felelősségi körök meghatározása
- Az energiacélok elérése érdekében a szükséges erőforrások biztosítása
- Energia-átvilágítási (monitoring) módszerek alkalmazása
- Energiahatékonysági és teljesítménymutatók meghatározása
- Hatékony ellenőrzési rendszer kialakítása
- Az energiahatékonyság folyamatos fejlesztésének nyomon követése
Az ISO 50001 szabványnak megfelelő energiairányítási rendszer üzemeltetése során folyamatosan mérni kell az egyes energiateljesítmény-mutatókat, melyeknek részét képezik az energiafogyasztási adatok, ennek megfelelően a megtakarítás is mérhető.
Egy olyan energiagazdálkodási rendszer követelményeinek a leírása, amelynek bevezetésével az energiaköltségek, az üvegházhatású gázok kibocsátása és az egyéb kapcsolódó környezeti hatások csökkennek, továbbá az energia- és költségmegtakarítások révén növekszik a vállalkozások versenyképessége. A szabványkövetelményeknek való megfelelőség auditálható és harmadik fél által tanúsítható, de alkalmazható egyszerűen önkontrollként is az energiával való gazdálkodás szabályozott, ellenőrzött és dokumentált működtetésére. Az ISO 50001:2012 bevezetése minden szervezet számára ajánlott, mérettől, iparágtól és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Kiemelten ajánlott a magas energiaigényű ágazatokban (autóipar, vegyipar) működő vállalatok esetében, vagy azon szervezeteknél, amelyeket közvetlenül érint az üvegházhatású gázokra vonatkozó törvényi szabályozás.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendszeres ellenőrzéseket végez. Az energiahatékonysági törvény alapján a Hivatal az ellenőrzést követően legfeljebb tízmillió forint bírsággal sújtja azt a nagyvállalatot, amely
- a kötelező energetikai auditálást a Hivatal felhívását követő 90 napon belül sem teljesíti, vagy
- a kötelező energetikai auditálás ellenőrzése során az együttműködési kötelezettségét – az audit Hivatal felé történő megküldési kötelezettséget is beleértve – nem teljesíti.
A Törvény 28. Átmeneti Rendelkezések fejezete átmeneti könnyítést biztosít, ugyanis a 48. § (3) szerint a Hivatal 2016. december 31-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt.
A 2015. évi LVII. energiahatékonyságról szóló törvény értelmében a nagyvállalatok négyévente kötelezettek az energetikai audit elvégzésére. Amennyiben egy nagyvállalat már egyszer bevezeti az MSZ EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszert, ez esetben a jövőben ezt többször már nem kell megismételni, azonban négyévente szükséges a tanúsításról szóló dokumentumot bemutatni a Magyar Energetikai és Közmű szabályozási hivatal felé. Az ISO szabványnak megfelelő energiairányítási rendszerre kiadott tanúsítvány három évre érvényes, így legfeljebb háromévente újra kell tanúsítani a kiépített rendszert.
A nagyvállalat az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCVI. törvény 53. §-a (az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22/B. §, 48. § (5)) alapján regisztráció teljesítésére kötelezett, első alkalommal 2016. január 20-áig. A módosító rendelkezés 2015. december 26-ától hatályos.
A regisztrációs felület elérési útvonala http://www.mekh.hu/elerheto-a-kotelezo-nagyvallalati-regisztracio-formanyomtatvanya-villamos-energia.
Amennyiben a nagyvállalat nem rendelkezik sem energetikai audittal, sem ISO 50001 energiagazdálkodási rendszerrel, úgy a Hivatal a törvény alapján felszólítja a nagyvállalatot az energetikai auditálás 90 napon belül történő elvégeztetésére. A Hivatal a teljesítés elmaradása miatt nem szab ki bírságot 2016. december 31-ig. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 2015. december 26-ától hatályos 22/C. § -a alapján a nagyvállalat köteles a Hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni a tárgyévet megelőző évben megvalósított energiahatékonysági intézkedésekről, a tárgyévet megelőző évi energiafelhasználási adatairól, valamint a tervezett energiahatékonysági intézkedésekről és megvalósulásuk tervezett időpontjáról. Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát és formáját, valamint teljesítésének határidejét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.
A felmentési küszöb szempontjából érintett partner- vagy kapcsolódó vállalkozás akkor jogosult felmentésre az energetikai auditálási kötelezettség alól, ha a vállalatcsoport legnagyobb energiafogyasztású vállalatához képest saját végsőenergia-fogyasztása nem haladja meg az 5%-os arányt. Az érintett partner- vagy kapcsolódó vállalkozásoknak és a vállalatcsoport legnagyobb energiafogyasztású vállalatának nyilatkozatot kell benyújtania a Hivatalnak arra vonatkozóan, hogy fennállnak az 5 %-os felmentési küszöb feltételei (tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatok alapján). Az érintett vállalkozások kötelesek a mentesség fennállását évente felülvizsgálni és az ennek tényét igazoló nyilatkozatot a Hivatal részére benyújtani.
Egy olyan menedzsmentrendszert, melynek célja a vállalat energiahatékonyságának és energiatudatosságának folyamatos és számszerűsíthető mérése, a bevezetett intézkedések hatásainak folyamatos felülvizsgálata, és ennek eredményeként az energiahatékonyság növelése. Az energiagazdálkodási rendszer integrálható már meglévő menedzsmentrendszerekbe (ISO 9001, ISO 14001, stb.). Mivel az ISO 50001:2012 szabvány felépítése nagyon hasonló az ISO 14001 szabvány felépítéséhez és követelményrendszeréhez, így azok a szervezetek, amelyeknél magas színvonalú környezetközpontú irányítási rendszer működik, gyorsan és egyszerűen megfelelhetnek az energiagazdálkodási irányítási rendszer szabványos követelményeinek is.
Energiairányítási rendszer esetében a fentiektől eltérő az eljárás, hiszen ott a vizsgált cégnek vállalásokat szükséges tennie annak érdekében, hogy miben és milyen időtávon szeretne javulni. Ennek megfelelően a tanácsadó partnerrel olyan vállalásokat kell előirányozni, melyek viszonylag könnyen kivitelezhetőek, illetve illeszkednek is a vállalat fejlesztési elképzeléseibe.